Hogyan hat ki a bélrendszer egészsége az egész szervezetre?

Az emberiség sokáig abban a tévhitben élt, hogy az emésztőrendszeri problémák csak ezen a területen okozhatnak kellemetlen tüneteket, betegségeket. Ám mára bebizonyosodott, hogy a bélrendszer egészsége, a bélflóra egyensúlya még az agy működésére is komoly hatással van. Ezt nevezzük bél-agy tengelynek, ami mai cikkünk fő témája.

A bélflóra kifejezéssel sokan csak az olyan hirdetésekben találkoznak, amik valamilyen, a működését segítő terméket, például probiotikus étrend-kiegészítőt reklámoznak, ám nem tudják, mit is jelent valójában.

Nos, a bélflóra – más néven mikrobiom – a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összességét jelenti, amit javarészt baktériumok alkotnak. Érdekesség, hogy az összetétele minden embernél teljesen egyedi, akárcsak az ujjlenyomat. Az egyensúly pedig arra utal, hogy pont az ideális arányban vannak benne jelen a különféle baktériumok, azonban ha ez felborul, azt az egész szervezet megérzi.

A mikrobiom jelentőségét ma már több kutatás is bebizonyította, nem véletlenül hivatkoznak rá sokan “második idegrendszerként.” A bélflóra ugyanis összeköttetésben áll az aggyal, ráadásul ez a kommunikáció oda-vissza működik.

Az agyból induló bolygóideg különféle impulzusokat juttat a bélrendszerbe, ez a folyamat pedig visszafelé, tehát a bélből az agy felé is lejátszódik. Ezt a kölcsönhatást nevezzük bél-agy tengelynek, és egy viszonylag új tudományág, a neurogasztroenterológia foglalkozik vele részletesebben.

A bél-agy tengely működéséből nyilvánvalóvá vált, hogy a bélflóra állapota kihatással van az agy működésére is. Modellezzük ezt le két nagyon egyszerű példával!

Ha például valami miatt erős szorongás, stressz tör ránk, akkor bizony gyakran megesik, hogy a gyomrunk is összeszorul, elmegy az étvágyunk, netalántán hasmenés tör ránk, vagy épp ellenkezőleg, székrekedésünk lesz.

Ugyanakkor ez előfordulhat visszafelé is: ha valamilyen emésztőrendszeri probléma, például hasmenés, puffadás, jelentkezik, akkor ennek hatására stresszesek, szorongóak lehetünk, netán a fejünk is megfájdulhat.

Ez a két eset is tökéletesen példázza, hogy a mikrobiom és az agy mennyire szorosan együttműködik egymással. De már végeztek olyan kísérleteket, amik arra mutattak, hogy a bélflóra egyensúlyának felborulása okozhat migrént, kettes típusú diabéteszt, szív- és érrendszeri betegségeket, fáradtságot, és az immunrendszer legyengüléséért is felelős.

Elsősorban egészséges táplálkozással természetesen, melyben fontos szerepet játszanak a rostok, ugyanis ezek táplálják a mikrobiom jótékony baktériumait, melyek a rostszegény étrend miatt elpusztulnak, így a káros baktériumok elszaporodnak. A pre- és probiotikumok szintén elősegítik a bélflóra, ezáltal az agy és az idegrendszer optimális működését, ezekből is fogyasszunk minél többet.

Ám ne feledjük, hogy ez a kapcsolat kétirányú, így mentális szinten is fontos tennünk azért, hogy a bélflóránk egyensúlya ne boruljon fel. Ennek az elsődleges módszere a stresszcsökkentés. Erre többféle praktika is létezik, találjuk meg azt, ami számunkra a legoptimálisabb. Szakítsunk időt a kikapcsolódásra, és a kellő mennyiségű pihenésre, hisz fáradtan még olyan apró dolgok miatt is feszültek leszünk, amik egyébként nem hoznának ki a béketűrésünkből.

Végezetül a bélrendszer egészségét befolyásolják a kémiai gyógyszerek is, ha lehet, ezeket cseréljük le természetes összetételű étrend-kiegészítőkre.

Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel, hogy ők is elolvashassák.