Hogyan hat a stressz a hormonrendszerre?

Azzal bizonyára senkinek sem mondunk újat, hogy a túlzott stressz káros, de azt, hogy pontosan miért, arra már kevesebben tudják a választ. Pedig érdemes tisztában lenni vele, hogyan hat a stressz a hormonrendszerre, mert ezentúl talán komolyabban vesszük a stresszcsökkentést is.

Elöljáróban fontos tisztázni, hogy bár a stresszt legtöbbször negatív jelentéssel ruházzuk fel, valójában a testünk egy fontos (és olykor hasznos) funkciójáról van szó. Egyrészt létezik pozitív formája is, ami motiváló hatással jár, illetve a negatív stressz sem feltétlenül káros, amennyiben indokolt.

Hisz valódi vészhelyzet esetén akár az életünk is múlhat rajta, ha a testünk sikeresen “küzdj vagy menekülj” üzemmódra kapcsol, és ennek köszönhetően elhárítjuk a veszélyt. És pontosan itt jön a lényeg: a mai túlfeszített élettempó bár elhiteti a szervezetünkkel, hogy vészhelyzetben vagyunk, ám valójában ez nincs így.

Hisz például egy stresszes nap a munkahelyen aligha jelent közvetlen fenyegetést az életünkre, annak ellenére, hogy szorongunk vagy pánikolunk. Csakhogy a testünk ezt másképp értelmezi, és folyamatosan magasan tartja a stresszhormonok szintjét.

Amikor a szervezetünk veszélyt érzékel, először az adrenalin szintje emelkedik meg. Ennek hatására tágulnak a szívben, a májban, az izmokban lévő erek, közben a pulzus emelkedik, a vér glükózszintje nő, és verejtékezni kezdünk.

Ezután aktiválódik a noradrenalin, ami az adrenalin által kiváltott fokozott éberség és figyelem fenntartásáért felelős. Hatására tágulnak a szív koszorúerei. Végül a kortizol is bekapcsolódik, mely által emelkedik a vérnyomás, gyorsul az anyagcsere, nő a glükózszint a vérben, mindemellett gyengíti az immunrendszert.

Ismét hangsúlyozzuk, hogy ezek a folyamatok rövid távon hasznosak, ám ha a stresszes élet miatt tartósan fennállnak, akkor káros következményeket okoznak!

Nézzük most meg, hogyan hat a stressz a hormonrendszer egyéb összetevőire! A feszült állapot fokozza a prolaktin termelését. Ez a hormon ideális esetben csak terhesség és szoptatás során emelkedik meg, hisz a tejelválasztásért felelős. Amennyiben viszont nem ezen okból lesz magas a szintje, akkor menstruációs zavarokat, libidócsökkenést, fáradtságot okozhat.

A prolaktinszint emelkedése ráadásul magával hozza a progeszteron, az egyik legfontosabb női nemi hormon csökkenését is. A túl kevés progeszteron pedig ösztrogéndominanciát okoz, ami nemcsak a teherbeesést nehezíti meg és a menstruációt teszi rendszertelenné, hanem olyan egyéb problémák kialakulását is előidézheti, mint a mióma, PCOS, IR, illetve a pajzsmirigy alulműködése.

Végezetül azt is érdemes tudni, hogy stresszhormonokat a mellékvese termeli, ami ha folyamatosan dolgozik, előbb vagy utóbb elfárad, és kortizolhiány alakul ki. Ez fáradságot, türelmetlenséget, ingerlékenységet okoz. Ezt hívjuk mellékvese kimerültségnek.

Most, hogy már tisztában vagyunk vele, hogyan hat a stressz a hormonrendszerre, érdemes mielőbb foglalkozni a megoldással!

Mivel a gondokat a stressz okozza, ezért a fő cél ennek a csökkentése. Ez többféle módon is történhet: egyrészt meg kell próbálni kiiktatni a feszültséget okozó tényezőket (pl. munkahelyet váltani), másrészt megtanulni és alkalmazni a stresszcsökkentő technikákat. A sport, a meditáció, a jóga egyaránt segíthet, illetve a természetes étrend-kiegészítők alkalmazása is hatékony lehet.

Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel, hogy ők is elolvashassák.