Mennyi a megfelelő vérnyomás, és hogyan mérjük?

Hazánkban éves szinten nagyjából 40 ezer ember hal meg szív- és érrendszeri betegségek miatt. Ez különösen szomorú tény annak ismeretében, hogy ezeknek a problémáknak a nagy része megelőzhető lenne tudatos életmóddal és a megfelelő vérnyomás fenntartásával.

Ám ez utóbbival kapcsolatban nagy a bizonytalanság az emberekben, hiszen sokan még azt sem tudják mik lennének a vérnyomás ideális értékei.

A testünkben lévő erekben a vér folyamatosan kering, a vérpálya környéki és központi része közötti nyomáskülönbséget nevezzük vérnyomásnak. Bár alapvetően az érrendszer bármely pontján lehet mérni, az általánosan alkalmazott gyakorlat szerint a nagyvérköri artériákban szokták.

Ennek két módja van, az legtöbb esetben “indirekt” módon, azaz kívülről, vérnyomásmérő eszközzel végzik, míg intenzív kórházi ellátás során közvetlenül az érbe vezetett műszerrel is lehetséges a mérés.

A vérnyomást két érték határozza meg: a szisztolés és a diasztolés nyomás. Pontosan melyik micsoda? Nos, a szívünk ugye folyamatosan pumpálja a vért, így különbséget kell tenni az összehúzódás és az elernyedés közbeni nyomás között.

Az előbbit, az összehúzódás során mért értéket nevezzük szisztolés, az elernyedés alattit pedig diasztolés nyomásnak. Ezen felül fontos még a pulzusszám is, ami a percenkénti szívverések mennyiségét jelenti. Ha nem megfelelő a vérnyomás vagy a pulzus értéke, akkor érdemes orvoshoz fordulni.

A vérnyomásmérésre számos típusú otthoni eszköz is kapható, melyeket nagyon egyszerű használni. A mandzsettát tartalmazó pántot a bal könyökhajlat fölé kell helyezni, a készülék először elszorítja az artériát, majd fokozatosan kiengedi, miközben megméri a vérnyomást és a pulzust.

A vérnyomás mértékegysége a higanymilliméter (Hgmm). Általánosságban elmondható, hogy a 90 és 119 Hgmm közötti szisztolés, valamint a 60 és 79 Hgmm közé tartozó diasztolés tekinthető optimálisnak. A két értéket egymás után szokták ábrázolni, tehát például úgy, hogy 90/60.

Ugyanakkor ez a tartomány tényleg nagyon általános, nem veszi figyelembe sem az életkort sem a nemet. Hisz például egy 30 éves hölgynél a 115/75 kifejezetten megfelelő vérnyomásnak számít, de egy 50 éves férfinál a 133/85 is az optimális tartományba esik, és nincs szükség például a SHIVA vérnyomáscsökkentő gyógynövény-komplex alkalmazására.

A kép tehát elég árnyalt, ha bizonytalanok vagyunk, érdemes több mérést elvégezni, illetve tanácsot kérni egy orvostól vagy természetgyógyásztól, pláne ha olyan panaszokat is tapasztalunk, mint a szédülés vagy fülzúgás.

Bár a vérnyomás mérése elég egyszerű, azért akad pár dolog, ami befolyásolhatja az eredményt, így érdemes odafigyelni rá.

Mindig ülő helyzetben mérjünk, a bal karunkat derékszögben hajlítsuk be és tegyük az ölünkbe vagy egy asztalra. Fontos, hogy a karunk ne legyen a szív vonala felett. A mérő karpántját bal kézre, a könyökvonal fölé helyezzük, és enyhén szorítsuk rá, nem szabad lötyögnie vagy lecsúsznia.

Amíg a gép dolgozik, ne mocorogjunk: lélegezzünk nyugodtan. Alapvetően is igaz, hogy vérnyomást mérni akkor kell, amikor higgadtak vagyunk.

Ezért van az, hogy az orvosnál sokan tapasztalnak szokatlanul magas értékeket, hiszen az emberek többségére jellemző a “fehérköpenyes szindróma”, azaz rendelőben, kórházban stresszes állapotba kerül, ez pedig természetesen a vérnyomást és a pulzust is megemeli. Otthon viszont kellemes környezetben, nyugodt tudatállapotban mérhetünk.

A napszak sem teljesen mindegy, ugyanis általában reggelente kicsit magasabb a vérnyomásunk, mint este (pláne ha ébredés után kávézunk). A vérnyomás szabályozása pedig természetes módszerekkel is lehetséges.

Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel, hogy ők is elolvashassák.