Stressz? Hess!

Mindennapjainkban egyre többet rohanunk, a világ felpörgetett tempóban változik körülöttünk, és sokszor a pihenésre szánt időnkben is a problémáinkkal foglalkozunk, anélkül, hogy egy kis időre kikapcsolnánk, és erőt gyűjtenénk a folytatáshoz. Elég néhány ijesztő gondolat vagy felkavaró képsor a tévében, hogy stresszelni kezdjünk, de az olyan szomorú események, mint a válás, egy szeretett személy elvesztése vagy az anyagi biztonság megingása jelentősen ronthatja a helyzetet. 

 

Dr. Selye János, világhírű magyar biológus az egész életét a stresszkutatásnak szentelte, és már az 1930-as években felhívta a figyelmet arra, hogy a tartósan fennálló feszült lelkiállapot kedvezőtlenül hat az egészségre. Selye doktor is leírta, hogy a pozitív stressznek is nevezett eustressz az élet normális velejárója, jelenléte akár a teljesítményünk javulását is eredményezheti. Az úgynevezett negatív stressz, azaz a distressz viszont egy bizonyos határon túl kifejezetten káros. Azt, hogy pozitív stresszre igenis szükségünk van, bizonyítja, hogy nélküle teljesen ingerszegény lenne az életünk, ami szintén rosszat tenne jó pár testi folyamatnak.

Hol a határ?

Mindezek fényében óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mégis hol húzódik a határ az egészséges és a káros mértékű stressz között, erre azonban nem is olyan könnyű választ adni. A stressztűrő-képesség egyéni adottságainktól függ, és igen változó: könnyen lehet, hogy attól a nyomástól, amit 20 évesen szinte meg sem éreztünk, 40 évesen kiborulunk. Mindenképp érdemes odafigyelni tehát a szervezet vészjelzéseire, mint amilyen a tehetetlenség érzése, a félelmek kialakulása, testi szinten pedig fejfájás, szapora szívverés, légzési nehézségek, alvászavarok, emésztési gondok, hátfájás, vagy például végtagzsibbadás jelentkezhet. 

Míg az eustressz feltölt energiával, addig a distressz erőtlenné és lehangolttá tesz, és rosszabb esetben depresszióhoz, pszichoszomatikus betegségekhez vezethet - ilyen például (sok egyéb mellett) a migrén, a magas vérnyomás, a gyomorfekély vagy az allergia. A legjobb az lenne, ha sikerülne felderíteni a negatív stressz forrását és csökkenteni vagy teljes mértékben kiiktatni azt. Ha erre nincs mód, kulcsfontosságú megtalálni a stresszkezelés leghatékonyabb módját, így megvédhetjük magunkat a káros következményektől.

FONTOS!

A tartós stresszt nem oldhatjuk meg dohányzással, alkohol- vagy kábítószer-fogyasztással. Átmenetileg lehet, hogy segítenek a feszültség oldásában, hosszú távon azonban csak rontanak az amúgy sem rózsás helyzeten.

Mi segíthet?

Egy kis odafigyeléssel mindannyian felmérhetjük, hogy mekkora a stressztűrő-képességünk, vagyis hogy túlzott terhelés esetén mikor kezd el hevesebben verni a szívünk, összerándulni a gyomrunk vagy szaporábbá válni a légzésünk. Amerikai kutatók fényt derítettek arra, hogy a nők és a férfiak egészen máshogy reagálnak a stresszre. Az erősebb nem képviselői nehezebben ismerik be, hogy túl nagy nyomás nehezedik rájuk, és segítséget is nehezebben kérnek. A nők általában hamarabb felismerik, hogy valami nem stimmel, és keresni is kezdik a megoldást a problémára. Nem riadnak vissza attól sem, hogy gondjaikról beszéljenek a szívükhöz közel állóknak vagy szükség esetén szakembernek. Fokozott stressz esetén sokat segíthet például a rendszeres meditáció, a sport vagy a teljes kikapcsolást eredményező hobbi. Érdemes segítségül hívni a természet erejét is, számos olyan gyógynövény létezik ugyanis, amelyik jelentősen csökkentheti a lélekre nehezedő terheket.

18-an egy ellen

A legtöbb stresszoldó készítmény, amelyik gyógynövényekkel próbál segíteni, mindössze egy, vagy jó esetben is csak néhány gyógynövényt tartalmaz. A NEPA étrend-kiegészítő különlegessége, hogy 18 gyógynövény egymást erősítő hatásának köszönhetően int búcsút a stressznek. Ezek a gyógynövények együttesen sokkal széleskörűbb, összetettebb és intenzívebb hatást biztosítanak, hozzájárulva a kiegyensúlyozott idegműködéshez, a békés tudatállapot megtapasztalásához és a pihentető, nyugodt alváshoz.